március, 2008 havi archívum

Star Stable ismertető

Posted in Ismertető on március 29, 2008 by Glerikud

Mindenek előtt szeretnék elnézést kérni, amiért csak ilyen sokára írtam cikket. Ebben közrejátszott a suli, a szünet, a család és még sorolhatnám, de minek, inkább tessék a cikk:

——–

Húgom rendeli a csodálatos PonyClub csomagot, amivel úgy egyébként semmi baj nincsen. Könyveket, és egyéb klassz cuccokat küldenek azoknak a gyerekeknek, akik szeretik a lovakat. A probléma ott kezdődik, ha számítógépes játékot is küldenek hozzá, ugyanis ezek többsége egy nagy kudarc (nem akartam már itt az elején káromkodni b*ssz*meg!). Először jött egy csodálatos sorozat Starshine néven. Ez egy elég érdekesen kivitelezett kalandjáték szeretett volna lenni, de ez még úgy elfogadható volt. Bevallom, én is kijátszottam az első részt. Most viszont jött egy másik játék Star Stable néven. Szerintem, akik ismernek, ilyen szidást még tőlem nem hallhattak…
Ez már egy szerepjáték ugyanazon a helyszínen, mint a Starshine. Ezt nagyon értékeltem benne, hogy végre valami komolyabb dolgot tolnak szerencsétlenek orra alá, egy szerepjátékot! Nade, a dolog valahol félresikerült. Szerintem ott, hogy a fejlesztők vagy ilyen láma emberek, akik csak fejlesztenek a pénzért ilyen szarokat, vagy olyan lusták, hogy még a WC-t is a seggükre ragasztva hordják. Ezzel a játékkal én csak perceket játszottam, de a húgom órákat és ebből nem keveset én is láttam. Szinte minden játékban van bug. Ez előfordul, de, hogy ennyi, mint ebben az már olyan mértékű trehányságra utal, hogy inkább megyek és építek egy traktort a kertben evőkanalakból. A kezelőfelület pocsék, nehezen érthető, és természetesen hibás. A kistérkép meg olyan kicsi, hogy azon ha valaki be tud mérni valamit, le a kalappal. Az irányítás is ott van a szaron! Bárminek nekimegy az a rohadt ló, úgy visszahőköl, mintha szöges cipőt hordana, csak fordítva. (Elnézést kérek a cikk össze-visszáságáért, de erről nem könnyű ám írni. A hangokról csak annyit, hogy az effektek még úgy-ahogy elmennek, de a szinkronhangok… Komolyan kérdezem: Ezt hányan szinkronizálták alá? Szerintem fél embernél nem lehetett több, mert az összes hang ennyi: “Woháhö?” “Hámálámö!”, persze hol fiús, hol lányos kiejtésben. (Most komolyan gondolkodok, hogy csinálok egy videót erről a játékról!) A grafika is gagyi. Most komolyan, olyan jó ingyenes enginek vannak, pont egy ilyet kellett választani? A questek fele is bugos.
Végére pedig a kedvencet: Testvérem játszott, leszáll a lóról és a karakter elindul csúszva egyik irányba. Nem lehet irányítani! Nah, kezdhetett új játékot (load game sem segített)… Ha vízbe mész, nem tudsz úszni, de ha lóval mész be, már tudsz. És a játék tele van ilyen baromságokkal!

Hmmm, kicsit hosszabbnak képzeltem ezt a cikket, de hát végül ez sült ki belőle. Készítettem hozzá saját DVD borítót is, össze lehet hasonlítani az előzővel.

Jelenet a játékból:
http://youtube.com/watch?v=KymX1jEtE-s

Glerikud

—————

VPN otthon

Posted in Ismertető on március 20, 2008 by Glerikud

Ki ne akarna saját hálózatot azok közül, akik már tapasztaltabbak a számítógépek terén? És jó lenne, ha játszhatnánk olyan játékokkal is multiplayerben, amelyeknek a CD-kulcsát elhagytuk? :D Nos, a megoldás a VPN (Virtual Private Network), amely egy úgynevezett LAN szimuláció. Tehát, a hálózatba lépett gépek úgy látják egymást, mintha LAN-ba lennének kötve egy szobában (pedig valójában sok száz km választja el őket). Nem, nem arról van szó, hogy Józsi megvette minden idők leghosszabb kábelét… Hanem arról, hogy egy olyan hálózatot hozunk létre, amelyben látjuk egymás megosztott nyomtatóit, fájljait, akárcsak az otthon összekötött gépek esetében. Ezzel persze együtt jár az is, hogy játékokkal játszhatunk úgy, hogy LAN szervert hozunk létre és csatlakozunk (ennek mi az előnye, azt mindenki maga szűrje le :P).

Ha ilyen hálózatot szeretnél létrehozni (vagy egy ilyenbe csatlakozni), akkor két lehetőséged van: a bonyolult és az egyszerű. A bonyolultat nem írnám le, egyszer próbáltam, és azóta is az egyszerűt használom. Ha mégis olyat szeretnél csinálni, akkor Googleben keress rá ilyen szavakra: „how to make VPN windows XP” vagy „VPN with linux” stb…
Az egyszerű megoldás viszont sokkal kényelmesebb. Aki ezt választja, le kell töltenie egy Hamachi nevű kis programocskát. Ebből létezik ingyenes és prémium változat is. Az utóbbival kicsit több funkcióhoz jutunk, viszont ezért havidíjat kell fizetnünk. Én tökéletesen beérem az ingyenes szolgáltatással is. Akinek azonban ez nem lenne elég, az vagy fizessen elő, vagy válassza a bonyolult megoldást. Szóval: Töltsük le a weboldalról, majd telepítsük. Telepítés közben megszakíthatja az internetet, esetleg a tűzfalak megkérdezhetik: „Mi ez?”. Ha telepítés után nem tudnád visszahozni a netet (ami nekem csak 1x fordult elő, az is régen), akkor csak szimplán uninstalláld a Hamachit és utána jónak kell lennie. Ha feltelepítetted, indítsd el. Mindenek előtt menj rá a kis fogaskerék ikonra és ott a beállításokra. Konfiguráld be kedved szerint, majd ha végeztél, mentsd el és mehet a baloldali bekapcsológomb. Itt kérni fogja a nicknevedet, ne légy bunkó, add meg neki :P Ha felkapcsolódott, akkor ismét vissza a beállításokba, ott válaszd a rendszer fület és a mester jelszót állítsd be. Mentés és kész. Most már a fogaskerék melletti ikonnal tudsz létrehozni hálózatot, vagy belépni egy meglévőbe. Aki tehát közös hálózatban van, az olyan lesz, mintha LAN-ba lennének kötve a gépe. Ennyi, have fun :D

Végezetül: Mi a különbség a Hamachi és a bonyolult verzió között?
Hát, a bonyolultban nincsenek korlátozások, nem függ az egész egy mesterszervertől, mint a Hamachi esetében, viszont beállítani és üzemeltetni sokkal bonyolultabb. Aki nagyon ért hozzá és van kapacitása egyet futtatni, én azt ajánlom.

Linkek:

Hamachi weboldal:
https://secure.logmein.com/products/hamachi/vpn.asp

Még régen csináltam egy VPN csomagot, ebben vannak jó leírások:
http://files.filefront.com/How+to+make+home+VPN/;9852658;/fileinfo.html

Glerikud

———–

ROT 2008

Posted in Ismertető on március 19, 2008 by Glerikud

A mai napon megrendezésre került az iskolánkban az az éves esemény, amelyet én személy szerint nagyon vártam. A program délután négyre volt tervezve, ennek ellenére én már negyed órával előtte ott voltam, a többi osztálytársamra várva. Végül mindannyian beszivárogtak, és kezdetét vette az előadások sorozata, melyek többségét én ugyan kicsit feszültnek találtam, kicsit kevés humorral, de ennek ellenére rengeteg hasznos információt osztottak meg velünk, de nézzük is sorban:

Állóhullámok rejtelmei:
Itt megtudtuk, hogyan működik a mikrohullámú sütő. Felettébb érdekes volt ahogyan a hullámok és a csomópontok ott valamit csináltak és a rézlemezen kialakult egy görögdinnye képe. Bár rövidnek találtam, mégis mondott újat nekem is, pedig azt hittem eleget tudok a mikrosütőről.

Szent-Györgyi Albert és a C-vitamin:
Fény derült arra, hogy Szent-Györgyi Albert hogyan fedezte fel a C-vitamint a paprikában. És mindezt egy vacsorai kifogás kezdte.

A tökéletes számok:
Azt hittem, hogy az előadás így fog kezdődni: „Tökéletes számok nincsenek. Köszönöm a figyelmet!”. Azonban ennél egy kicsit bővebb instrukcióval kellett szembenéznünk, ami végül is teljesen logikus volt, és kiderült belőle, hogy mit nevezünk tökéletes számnak, mégis a fáradt agyammal nem sokat fogtam fel belőle. Valami p-1 volt benne az tuti.

Memóriajátékban a csimpánzok jobbak:
Hát amit itt láttam az kifejezetten meglepett. Egy csimpánzt megtanítottak a számok sorrendjére és egy memóriajátékba ültették azt. A képernyőn megjelentek a számok 1-9-ig és kb. 400ms után fehér négyzetté változtak. Most el kellett találnia szegény állatnak, hogy mi volt a sorrend. Ha sikerült, kapott mogyorót. Olyan gyorsan csinálta, hogy csak néztünk. Az egyetemista hallgatók meg olyan lassan, hogy ott meg még jobban néztünk. A végén azonban elgondolkodtunk: Ha minden nap ezt gyakorolnánk (ahogy a csimpánz is tette), akkor lehet nekünk is menne így…

A csavart labda titka:
Két Úriember jóvoltából immáron azzal az információval is büszkélkedhetünk, hogy mit csinál a csavart labda repülés közben. Érdekes volt, hogy említésre került a foci a tenisz és a golf is, de a pingpong nem. Nah, most el is bizonytalanodtunk.. Tehát akkor ez most a pingpong esetében nem is működik? Mindenesetre az ügy kivizsgálása érdekében további kísérletek fognak lezajlani a H3 Magazin pingpong meccsein.

A Föld a mi lakásunk:
Ez az előadás volt szerintem a legfontosabb mind közül, sajnos azonban itt figyeltek a legkevesebben. Szó esett arról, hogy az ember mennyire kizsigerelte a Földet és, hogy ezen változtatni kéne. Ezzel teljes mértékben egyetértek, hiszen ez ad nekünk otthont.

Itt volt egy tíz perces szünet, ami rám fért, ugyanis szétültem a seg… akarom mondani: elzsibbadt a hátsó felem ülés közben.

Komplex vegyületek kémiája és biológiai jelentősége:
Nagyon sok és érdekes dolgot tapasztalhattunk ezalatt az előadás alatt. Sok szép színes lé keveredett, lett ott vízfesték, folyékony gyurma is, és még sok minden. Sajnos ilyen időtájt éhesen és fáradtan koncentrálni még nehezebben tudtam…

Figicska:
Egy Pascalban írt számítógépes játékkal volt dolgunk, amelyből távolról nem sok minden látszott, és úgy nagyjából a lényege se esett le, hogy miért kergetik azok egymást. Viszont a magyarázatból kiderült, hogy itt komoly munkáról van ám szó, amely előtt le a kalappal.

Teller Ede életrajza:
Egy bő jellemzés ütötte markunkat Teller Ede életéről, egész intim részletekig belemenően: Halála után is kapott díjat, milyen díjakat kapott, miért Mátyás királynak van köze az adott díjhoz, stb…

Aranymetszés:
Sajnálatos módon ez volt a másik előadás, amiből semmit sem fogtam fel. Az megmaradt, hogy valami köze van a derékszögekhez, meg a piramisokhoz, de hogy mi, arról inkább a Tisztelt Előadót kérdezzétek.

Hőtan és automata:
Szerintem ez az előadás volt a legsikeresebb, ugyanis már közvetlen a kezdése után tapsot kapott az előadó a mikrofonproblémák miatt. De ahogyan összeroppant a doboz és a tejből tea lett valóban érdekes volt.

Ezeket követték a versenyek, amik eszes kérdésekből álltak, jól kiosztva a munkát a csapattagoknak. A bónuszkérdések voltak a legjobbak, melyekből fény derült Bartha Tanárúr lábméretére és még sok egyéb másra is. Az eredményhirdetést nem vártuk meg, mert előrementünk a menzához és egy jót csevegtünk Kati nénivel, mielőtt bebocsájtást nyertünk volna a svédasztalos fogadásra, amiből kiderült, hogy a konyhán tevékenykedők ismét kitettek magukért.

Glerikud

DS 4 Ever

Posted in Ismertető on március 17, 2008 by Glerikud

Gondolkoztál már egy PDA beszerzéséről? Esetleg egy kézi játékgépről? Ha igen, ajánlom szíves figyelmedbe a Nintendo Dual Screen (NDS) konzolt. Ez egy kicsi, két képernyős játékgép, melynek alsó kijelzője érintőképernyő, ezzel olyan sajátos játékélményt biztosítva, ami kiemeli a sima konzolok sorából. Rendelkezik még egy beépített mikrofonnal is és egy wi-fi vevővel is. Nos, magában a játékgéppel nem sokat tudsz kezdeni, ezért ajánlott hozzá vagy egy játék vagy valami más beszerzése. Én ajánlok nektek egy durván 60000 Ft-os kollekciót, melynek segítségével nemcsak egy szuper játékgépet, egy PDA-t, hanem egy kis zenedobozt is kapsz.

Beszerzés:
Először is szükséged lesz egy DS készülékre. Ebből kétféle létezik: a sima (olcsóbb, boltokban már ritkább) és az átdizájnolt lite verzió (egy ugyanazt tudja, mint elődje, csak szebb, kényelmesebb). Ezt már az Electro Worlben is 37000 Ft körül megkaphatod (tudjátok, az a bolt, ahova többet kell bevinni kevesebbért). Ha megvan a gép, jöhetnek hozzá a játékok, vagy esetleg egy speciális kártya. Én a sok közül az R4-et (teljes neve: R4DS: Revolution for DS) javasolnám, mert nagyon megbízhatónak találom és gyors is. Ezzel a kártyával le tudsz játszani MP3 fájlokat, házilag készített (kereskedelmi forgalomba nem bocsájtott) programokat, játékokat is tudsz futtatni vele. Ennek ára 15000 Ft körül mozog. De ehhez kapsz egy CD-t is és egy USB-s micro SD olvasót is. Ugyanis a teljes használathoz szükség van még egy adathordozó eszközre is, egy microSD típusú memóriakártyára. Nem kell betojni, mert ennek ára (2GB-os esetén, ami szerintem elég sok mindenre elég) olyan 3000-4000 Ft körül táncol (megjegyzés: ha jól tudom, az R4 maximum 4GB-os kártyát támogat). Ha ez is megvan, akkor még egy puszit a DS homlokára és adjunk neki egy szép ki tokot, hogy ne koszolódjon annyira. Ilyet 1500 Ft körül az 576-ban kapsz. Nah, most kész is a kollekciónk. Van egy DS-ünk, egy R4-ünk, egy microSD-nk és egy tokunk.

Nézzük az összeállítást:
Először a szűz DS-t kapcsold be mindenféle kártya nélkül és végezd el az alapbeállításokat. Ha megvan, kezdhetjük az R4 belövését: Első lépésként fogjuk meg a microSD kártyát és helyezzük bele az USB-s olvasóba, majd azt a számítógépünkbe. Most fel kell tennünk az R4 operációs rendszerét a kártyára. Használhatjuk a kapott CD-n lévőt, de jobban ajánlott letölteni a legfrissebbet. Ha letöltöttük, másoljuk a tartalmát a kártyára (a kártyán lennie kell egy „_system_” és egy „moonshl” mappának és a „_DS_MENU.DAT” és „_DS_MSHL.NDS” fájloknak (megjegyzem, ez a kernel 1.16-os verziójára igaz, lehet,hogy más verzióknál eltérések mutatkozhatnak). Most már be fog indulni a DS-ed az R4-es kártyát használva. Most már hozhatsz létre mappákat a kártyán (pl.: programok) és azokba másolhatod a letöltött programokat, játékokat, zenéket. Ahol probléma van, azok a videófájlok. Azoknak nézésére nem ajánlom a DS-t (bár lehet rajta, de nem annyira élvezetes). Ha mégis szeretnél, akkor megsúgom, hogy a videófájlokat DPG formátumba kell konvertálni ahhoz, hogy beinduljanak. Ezt sokféle programmal megteheted, én a SUPER nevűt ajánlom. Nos, megvan minden, amit szeretnénk a DS-es tudni. Vegyük ki a microSD-t az olvasóból (de persze mielőtt azt a gépről leválasztottuk!) és helyezzük az R4 kártyába, majd az bele a DS-be. Kapcsoljuk is be. Ha mindent jól csináltál, akkor bejön az R4 menüje. Itt három választási lehetőség van: Games – Multimedia – Slot 2. Az elsővel lehet futtatni a programokat és játékokat, megkeresve a felmásolt NDS fájlokat. A második menüpont betölti a MoonShell nevű médiakezelő programot, amivel filmezhetsz, zenélhetsz, vagy akár szöveget is olvashatsz. A harmadik pedig a DS második kártyahelyén lévő kártyát tölti be, ha van benne valami. Ennyi. Kész a DS, have fun!

Extrák:
Nagyon ajánlom a DSOrganize nevű programot, amivel átalakíthatjuk a DS-ünket egy PDA-vá. Van benne címjegyzék, telefonkönyv, jegyzet, rajz, számológép, IRC klienst, webböngésző, és minden, ami csak kell! Ennek a programnak a telepítése speciális. Először is töltsük le a weboldalról a legfrissebbet. Ha lejött, csomagoljuk ki. Első lépésként töröljük ki az összes indítófájlt és csak a sima .nds-t hagyjuk meg (tehát törölnünk kell a ds.gba-t, sc.nds és gnm.nds-t). Ezután töltsük le a weboldalról a custom exec_stub files részről az R4 and M3 Simply-t. Ezt csomagoljuk ki és a kis fájlt másoljuk bele a /DSOrganize/resources/ mappába. Most már készen áll a program, hogy felrakjuk a microSD-re. Másoljuk fel a főkönyvtárak mellé (system, moonshl) a DSOrganize és moonshl mappákat, és az indítófájlt is (amit már kedvünkre elhelyezhetünk a kártyán, csak a két mappát kellett a főkönyvtárba tenni). Kész is, lehet használni. Másik extra, ha kinézetet szeretnénk cserélni az R4 menüben vagy MoonShell-ben. Készíteni nem lehet nehéz, de én nem próbáltam. Helyette jobban támogatom a mások által készítetteket. Töltsük le a skineket és az R4 menühöz tartozó skin fájljait másoljuk bele a system mappába, a MoonShell-hez tartozókat pedig a moonshl/skin mappába. Kész is.

Dumpolás, vagy mi:
Néhány program (nem sok) igényli a program dumploását. Ezt eddig csak egyszer csináltam. Le kell tölteni hozzá egy kis programot, majd azzal az NDS-re szánt program egyik fájlját kell célba vennünk és beállítani rajta DS-ünk adatait (pl: R4-et használunk). További információért nézd meg a google-t. Elvileg dumpolni kellett volna a DSOrganize-t is, csak azt már valaki megcsinálta helyettünk, ezért kellett a kis fájlt letölteni!

Linkek:
Nintendo DS Lite (fehér)

Nintendo DS Lite (fekete)

R4 kártya

MicroSD kártyák

DS táska

R4 letöltőoldal

DSOrganize

R4 Skinek

MoonShell Skinek

SUPER videókonvertáló

Google DUMP keresés

Glerikud

—————-

Nagy H3 fűtőtest teszt

Posted in Konténer on március 14, 2008 by Glerikud

A H3 Magazin nevében összeültem magammal, hogy teszteljem az alábbi fűtőtesteket. A tesztből egyértelműen kiderül, hogy melyiket éri meg választani fiatal házasoknak.

Gyertya:
Kétségtelenül ez az egyik legolcsóbb megoldás, kis területek befűtésére elképesztően pénztárcabarát lehet. Ehhez az is hozzájárul, hogy sokáig eltart, sokkal lassabban fogy el, mint mondjuk egy liter benzin borospohárba töltve. Mint már az előbb is említettem, sajnos csak kis területek esetén hatékony, de néha hasznos lehet gardrób méretű helyiségek esetén is. Nagy előnyei közé tartozik az is, hogy kicsi, kényelmes és könnyen mobilizálható. Nem szükséges később eladni a házat, ha nem tetszik, hogy a fűtőtest az ablak alatt van. Értelmi szempontból igen érdekes téma, kizárólag azoknak ajánljuk, akiknek nagyon kicsi a házuk, mondjuk akkora, mint egy WC papír tekercs. Értékelés: 8/10

Hagyományos radiátor:
Ez ugyan már kicsit költségesebb változat lakásunk melegének biztosítására, azonban szinte teljesen kompatibilis az általános központi fűtési rendszerekkel. Hatásfoka kiemelkedő, viszont sok vizet igényel használata. Ennek ellenére viszonylag olcsó, bár nem annyira, mint a gyertya, de ha a befűtendő teret is számításba vesszük, kétségtelenül ez a jobb választás. Nagy hátránya azonban, hogy nem lehet mozgatni (ha csak nem akarunk vízszerelőt hívni) és egy icit-picit nagyobb, mint a gyertya. Mindazonáltal ennek a berendezésnek üzemeltetése nagyobb terekben is értelmes. Értékelés: 7/10

Lapradiátor:
Nos, hogy őszinte legyek, fogalmam sincs az áráról. Nyilván valahol az atomrakéta és a gyertya között mozog. Ezt a megoldást leginkább azoknak ajánljuk melegen, akik kertes házban élnek, ugyanis ezzel összekötni a központi fűtést már nehézkesebb. Működtetése közben ugyan ismét hő keletkezik, de mivel kevesebb víz folyik benne, gondolom kevesebb… De biztosan hőtartóbb elődjénél. Elhelyezni ugyancsak egyszer érdemes, tehát annak átgondolása ajánlott. Értelmiségi szempontból megéri szintén használni, mert jó érzés egy forró teával rádőlni a szintén forró radiátorra és kinézni a havas tájra. Aztán rájönni, hogy egy posztert nézel a szomszéd házán, és sietve kikapcsolod a fűtést. Értékelés: 8/10

Téglakályha:
Ennek beszerzése valószínűleg a legdrágább mind közül, viszont üzemeltetése viszonylag olcsó, ugyanis csak valami cucc kell, ami ég. Ha egyszobás szobáról van szó, kimondottan ajánlott, mert olyan mértékben képes befűteni, hogy levetkőzhetünk bikinire és táncolhatunk. Elhelyezésére viszont még a radiátornál is jobban kell figyelni, mert ezt már csak kőműves segítségével rakhatjuk odébb. Sajnos hatalmas teret képes elvenni a házból, tehát nem ajánlott a WC-be egy ilyet építtetni. Értelme csak akkor van, ha házunk is van, szép nagy. Mondjuk akkora mint a Széchelyi kastély… Értékelés: 8/10

Forralt víz:
Ez a csodálatos megoldás már a gyertya árával is veszekszik olcsóságával. Sajnos azonban hatásfoka nem éppen a legmagasabb, mivel hamar alkalmazkodik a környezetének a hőmérsékletéhez a speciálisan kiképzett H2O molekuláknak köszönhetően. A befűtött tér nagyjából egyezik a gyertyával. Szintén mobilizálható, bárhova elhelyezhető kedvünk szerint. Viszont a gyertyával ellentétben ennek semmi értelme. Nos, vajon ki az az okos, aki forralt vízzel fűti fel a lakását? Hm? Hm! Én mindenesetre maradok a gyertyánál. Értékelés: 6/10

Gázkonvektor:
Napjaink egyre kevésbé divatos megoldása. Ennek nyilván oka, hogy a szükséges gáz ára vagy feljebb megy évenként, vagy a szomszéd észreveszi, hogy tőle lopjuk és elzárja. Viszont nagy előnye, hogy nagyon könnyen állítható, akár pár perc alatt befűt egy jeges szobát. Ha még rendelkezünk hozzá az „ablak” kiegészítővel és tél is van, akkor legalább ennyi idő alatt vissza is hűthetjük a szobánkat. Hasonlóan a radiátorokhoz, ez sem mozgatható, viszont a szép barna színe miatt könnyen beleolvad a környezetébe. Mivel általában falusiak házában található, feltételezem, hogy van értelme használni. Értékelés: 7/10

Melegszendvicssütő:
Ára a közepes kategóriát üti meg, mert beszerzése olcsó, de üzemeltetése drága (haha, mint a lézernyomtató…). Állandó használat mellett képes befűteni akár egy egész konyhát is. Sajnos ahhoz képes, hogy mennyi áramot fogyaszt, meglepően keveset fűt. Ez tisztára olyan, mintha nem is erre találták volna ki. Szintén mozgatható, akár még az ágyba is rakhatjuk, csak akkor ügyeljünk, hogy ne legyen a szendvicsben sajt. Használatának természetesen semmi értelme, de azért egy próbát megér. Értékelés: 6/10

Zuhany:
Ha számításba vesszük egyéb felhasználhatóságát is, akkor azt kell, hogy mondjam, az egyik leggazdaságosabb módszerrel van dolgunk. Egyszerre képes lemosni a seg.. izé.. a pics… a testedet és befűteni a komplett szobát, pontosan 10-15l forró víz opcionálisan történő felhasználásával. A gondok akkor kezdődnek, ha az eszközt mi mozgatni szeretnénk. Ajánlott jól választani, mert különben lesz egy szép lyuk a házunk oldalán, amin át integethetünk Bözskének, hogy hozzon nekünk banánt a sarki zöldségestől.. Használata csak abban az esetben értelmes, ha alkalmazzuk a kiegészítőfunkcióit, amit ajánlott gyakran megtenni, mert egy jó zuhany felér egy jó sz*rással, ami meg egy rossz b*szással.. Khm… Igen. Értékelés: 8/10

Jégkocka:
Ha az árral van problémánk, és szeretjük a pillanatnyi sikereket, akkor ez a mi választásunk! Összesen kb. 1dl vízre van hozzá szükség, és akár otthon is előállítható. Működtetésénél lépnek fel az érdekes dolgok: Ha eredményesen használni akarjuk, akkor a friss jégkockát hirtelen szorítsuk magunkhoz, majd dobjuk el. Ha jól csináltuk, akkor a hozzászorítás pillanatában, még a hideg érkezése előtt meleget kellett éreznünk. Bár ezzel a módszerrel nem igazán lehet lakást fűteni, de személyi tapasztalatszerzésre tökéletes. Könnyen hordozható, akár még a zsebünkben is elfér. Sajnos az értelem kérdésnél azonban gondok vannak.. Értékelés: 5/10

Falból kitépett radiátor:
Ez tényleg az összes közül a legolcsóbb megoldás. Ilyenhez úgy juthatunk, ha mégsem jó helyet választottunk a radiátornak és magunk akarjuk mozgatni. Hatásfoka néhol még a 0-t is elérheti, lévén, hogy ez a test nemcsak fűtésre, de még dísznek sem alkalmas. Ráadásul hajlamos összerondítani a szőnyeget is. Nagy előnye viszont, hogy könnyen hordozható, és hat rá a gravitáció. Használatának semmi értelme, de ha már egyszer voltunk olyanok, hogy kitéptük a falból, akkor legalább használjuk már valamire. Értékelés: 5/10

Szőke bombázó:
Az összes közül az egyik legdrágább, merthogy funkciójának aktiválásához szükség van egy kis bebikázásra. Ezt könnyen elérhetjük 1-2 ezer vörös rózsával és néhány kiló csokival, esetleg egy új terepjáróval. Ha ezzel megvagyunk, akkor a hatásfok azonban mindent felülmúl. Laskás befűtésére alkalmatlan ugyan, de ki a fene gondol a lakásra, ha helyette önző módon magára is gondolhat? Egy jó, puha ágyikó és máris beindul a személyi fűtés. Mindezek mellett még hordozható is, elül akár a mosógép tetején is. Ezt aztán abszolút (nem, nem a Harry Potter) érdemes használni! Értékelés: 10/10

Glerikud

——-

H3 Rampó küldetés

Posted in Konténer on március 13, 2008 by Glerikud

A H3 Magazin elhatározta Csirke beszámolója alapján, hogy itt az ideje hatástalanítani a gyilkológépet. Mivel a teljes szerkesztőség mindenből a legjobb, nem okoz gondot ennek a kivitelezése. Elégnek láttuk, ha csak Csirkét és engem érint a dolog. Gyorsan magamhoz kaptam egy távcsöves puskát és számos kellemes szórakoztatásra tervezett eszközt. Csirke úgy gondolta, hogy elég neki egy aknavető és egy zsák szotyi.
A H3 helikopter ledobott minket Koreában. Megkezdődött a küldetés. Az erdőben kúsztunk össze-vissza egymást követve és rájöttünk, hogy Rambo elköltözött. A probléma azonban nem ez volt, hanem az, hogy nem tudtuk hová. Egyetlen nyomunk egy küldetési lap volt, miszerint feladata van három faluval arrébb egy nagy fa mellett. Jobbra néztünk, és megláttuk tuningolt sátrát. Elhatároztuk, hogy itt bevárjuk. Én gyorsan felmásztam a fára kempelni, Csikre pedig beugrott a tüskebokorba szotyizni. Két óra múlva Rambo hazatért sétálva, nem sietve. Készenlétbe álltam, fejét állandóan a célkeresztben tartva és vártam a jelet. Hirtelen Csirke roppantott egy szotyit. Eljött az idő. Elsütöttem a puskát, de mikor újra felhúztam, Rambo már a kését dobta felém. Alig tudtam levetni magam a fáról, mikor az szétrobbant. Csirke sem késlekedett, egyenesen seggbe lőtte az aknavetővel. Ennek sem volt semmi haszna, Rambo csak megfordult és tekintetével felégette a bokrot. Láttam Csikre a tűzben rekedt, eldobtam a távcsövest, ami az ejtéstől elsült, és lelőtt egy vadkacsát az égről. Közben előhúztam a zubbonyom alól két uzit. Egy ügyes kivetődéssel sikerült hátba soroznom Rambot. Sajnos a háta elnyelte a golyókat, minden esetre célomat elértem. A tűz kialudt Csirke körül, aki újra akcióba lendült. Ügyesen elkezdte szotyival dobálni Rambot. Hatalmas robbanások rázták meg a környéket. Csak a poén kedvéért egy gránátot én is odadobtam. Sajnos közben kifogyott az uzi. Hogy ez se menjen kárba, hozzávágtam Rambohoz. A robbanások elültek, a nemrég lelőtt kacsa sülten hevert a lepucolt parlagon. Rambo egy sérülés nélkül vetette nekünk magát. Sajnos már kifogytunk a távolsági fegyverekből, kivéve egy nagy bombát, de felesleges lett volna bevetni jelen tapasztalataink után. Jöhetett a közelharc. Csirke megijedt, mert tudta, hogy ez itt a vég, ezt nem éli túl. Sikerült néhány pofonnal bátorságot öntenem belé, így elővette tudását. Egy gyors szaltóval Rambo mögött termett és úgy hátba rúgta, hogy csak úgy reccsent. A lába. Rambo gerince ugyanis gyémántból volt. Megfordult, hogy halálos csapást mérjen Csirkére, de mielőtt ökle elérhette volna a földön fekvő, fájdalmaival küszködő hőst, én kirúgtam az egyik fogát. Ettől a keze a földet érte és egy kétméteres átmérőjű lyukat ütött bele. Rambonak itt eldurrant az agya, ugyanis az a foga rézből volt. Egy villámgyors mozdulattal úgy gyomron ütött, hogy magam előtt láttam mindazt, amit az elmúlt két évben ettem. Szerencsére még észnél voltam, gyorsan kigáncsoltam. Volna, de még mielőtt megtehettem volna, Rambo átvágott a betonfalon, amit ő kifejezetten erre a célra épített. Csirke kúszott a bomba felé, közben dobálta hátra a maradék szotyit. Ahogy ott szedegettem össze a csontjaimat és pucoltam ki selyemruhácskámból a törmeléket, ráébredtem arra, hogy Rambo mitől ilyen erős. Mint egy villámcsapás jutott eszembe a dolog. Ezt természetesen nem osztom meg veletek, mert a világnak elég egy Rambo is. Ránéztem a csúnyára, ahogy rohan Csirke felé, aki már az utolsó kódokat üti be a bombán. Kezemmel megmarkoltam Rambo vállát, csak úgy ropogott. Csirke csak nézett. Én is. Rambot megfordult, és ütött, de én gyorsabb voltam. Kikerülve csapását, felugrottam és minden erőmet beleadva páros lábban arcon rúgtam a terminátort. Ettől úgy megingott, hogy csak na. Már ütött volna újra, amikor megmarkoltam a lábát, és fél méter mélyre bevágtam a földbe. Rambo összeszedte magát hamarosan, és ezúttal Csirke felé indult. Amint elérte azt a pontot, ahol a bomba és az általa ütött feneketlen lyuk között állt, Csirke robbantott. Hatalmas robbanás, három egész nulla egész öt tized km-es körben semmi sem maradt. Rambo a bomba lökésétől beleesett a gödörbe és eltűnt a végtelen mélyben.. Mi nem tudjuk, hogy, de túléltük.
A visszafele úton arról beszélgettünk, hogy legközelebb Csirke lesz a híró. Közben elfeleztük a vadkacsát és jót ittunk Rambo borából, amit még Csirke lopott a sátorból…

Csirke, Glerikud

Rampó egy napja

Posted in Konténer on március 12, 2008 by Glerikud

Sok embert foglalkoztat az a gondolat, hogy a nagy Rampó mitől is olyan sebezhetetlen. Ő az a titkos csodafegyver, aki soha nem lő mellé, soha nem lehet eltalálni, ezenkívül kifogyhatatlan munícióval rendelkezik. A H3 Magazin elhatározta, hogy utána jár Rampónak és megfigyeli egy napját.
A helyszín Dél-Korea, de nem tudom megmondani melyik városban is vagyok (nem tudom elolvasni azokat a kurva táblákat!). Utam itt kezdődött el és tartottam tőle, hogy itt is fog véget érni. A városba hajóval érkeztem és ott találtam egy síró halászt, akitől megtudtam, Rampó itt járt. Szerencsétlennek felrobbantotta a halászhajóját mert ő a nagy Rampó azt hitte a rajta lévő halakra, hogy orosz katonák akik őt akarják megtámadni. Egy kicsit kezdetem ezen a ponton kétségbe esni. Felírtam a lapomra ”áldozatok”: 1 halászhajó. Utamat a város központja felé irányítottam. A látvány ami ott fogadott mindent felülmúlt. Minden ház le volt rombolva és több száz halott test feküdt a romok alatt. Sikerült találnom egy túlélőt, aki kézjelekkel elmondta, hogy Rampó megfázott és a városban tüsszentett egyet minek következtében a város fele elpusztult. Akartam segítséget hívni a telefonomon, de rájöttem drága lenne felhívni az ingyenes zöldszámot így inkább ott hagytam haldokolni. A városból kiérve megláttam Rampót aki a közeli erdőbe haladt befelé. Utána iramodtam életemet nem féltvén. Közel 3 órás futás után sem tudtam beérni a sétáló Rampót. Kezdtem kétségbe esni és elfáradni. De egyszer csak megláttam egy katonai sátrat. Ami ezután következett az brutális volt!
Megjelent az égen 3 vadászgép 4 bombázó és 5 vadász helikopter. Ekkor feltűnt Rampó kezében egy aknavetővel! Tüzet nyitott a gépekre amik egymás után hullottak le az égről. Amik egyenesen egy aprócska falura zuhantak. Furcsa módon Rampó 12 lövést adott le az aknavetővel amit valamiért nem kellett újra tölteni. Rampó bemászott a sátrába majd 30 perc múlva kijött onnan és északnak indult. Majd egyszer csak amikor Rampó egy búza mezőre ért valaki tüzet nyitott rá. Egy szegény kis koreai férfi volt. Gépfegyveréből száguldoztak a golyók Rampó felé, de ezek közül egy se találta el őt. Majd ő Rampó belenyúlt a bakancsába és elővett belőle egy kést. Azt a koreai felé hajította aki ennek hatására minden bejelentés nélkül felrobbant. Majd ami ezek után következett be az az én kis képzeletemet is felülmúlta. Több ezer fegyveres rontott ki a fák közül és nyitott tüzet Rampóra, aki elővette svájci bicskáját azt átalakította egy hatalmas fegyverré és azzal viszonozta a tüzet a katonáknak. Pár perc múlva majdnem mindenki holtan feküdt a földön (Rampó nem töltötte eddig még újra a fegyvert). Majd újabb katonák érkeztek egyenesen az égből ejtőernyővel. Mellém esett egy katona, aki amerikai egyenruhát viselt. Ő elmesélte nekem hogy Rampó nem hitte el, hogy Amerika elvesztette a háborút és ő folytatta a harcot. Most Amerika fél Rampótól ezért megelőző csapást mértek rá pontosabban most kezdték. Majd a katona kiugrott a fedezéke mögül és Rampó felé vette az irányt. Közel 30 métert tehetett meg és holtan esett össze.( 200 méterről kapott egy fejlövést). Rampó kezében a gépfegyver megolvadt. A fegyver csöve túlforrósodott és szétfolyt.(mindezek után 45 perce folyamatosan lőtt vele) Rampó innentől szemmel ölt. Közel 7 órás küzdelem után Rampó győzött. Elővette zsebéből az amerikai zászlót, maga köré csavarta és boldogan kiabálta „Éljen a haza”.
Én itt menekülésre fogtam a dolgot.
Rampó okozta veszteségek:
- fél város
- 1 falu
- rengeteg repülő és helikopter
- 8 millió amerikai katona
- 1 koreai
- egy halászhajó
- több ezer ártatlan civil

Csirke

Beszélgetés BikaBoyal

Posted in Beszélgetések on március 6, 2008 by Glerikud

A H3 Magazin ismételten kiszemelt magának egy jómadarat a sok közül, és alaposabban kikérdezte. Lett volna hozzá kép is, csak kisebb gondok adódtak a beszerzésével… A cikk meg már poshadt a táskámban, úgyhogy gyorsan begépeltem.

H3 Magazin: Jó napot kívánok, feltehetek önnek pár kérdést?
BikaBoy: Nem.

H3: Önt miért hívják BikaBoynak?
BB: Mert olyan kanos vagyok, mint egy bika.

H3: Úgy érzi, hasznos tagja a társadalomnak?
BB: Teljes mértékben.

H3: Beszéljen a szexuális kapcsolatairól!
BB: Mmm… Nah, várjál, most valami konkrét dolgot mondjál már. Mert van mesélnem, csak ezt veled inkább nem osztom meg! Tiltakozom!

H3: Önt is felizgatja a piros szín?
BB: Természetesen a piros szín… attól vadulok igazán be, anélkül nem vagyok BikaBoy.

H3: Osztálytársai dobálták, piszkálták, késelték és ingerelték piros rongyokkal?
BB: Ohh.. Igen, ezután majdnem mindet megöltem. Akik maradtak, azok véletlen szerencsések.

H3: Chuck Norris vagy Supergirl?
BB: Nehéz a kérdés, legyen inkább Chuck Norris.

H3: Ön nagy kocka, milyen sokat szokott gépezni? Mi a statisztika?
BB: Naponta átlagosan 3-4 óra.

H3: A gépezés ön szerint korlátozza szellemi képességei kiteljesedését, és befolyással van a tanulmányi eredményeire?
BB: Igen, negatív hatással befolyásolja ezeket a dolgokat.

H3: Érzett már vonzalmat bárányok iránt?
BB: Igen, egyszer megtörtént.

H3: Nos köszönöm a válaszokat, remélem legközelebb is találkozunk.
BB: Én nem remélem, addigra maga már nem él.

H3: Következő kérdésem: Milyen gyakran jár bulizni sohanapján?
BB: Ez milyen hülye kérdés! Ki írta?

H3: Egy vagy két sör után érzi úgy, hogy maga buzi?
BB: Ehhez tíz sör szükséges.

H3: Mi a véleménye Csirkéről?
BB: Egy buzi.

H3: És egy egyszerű kérdés?
BB: Természetesen igen, de lehet, hogy 3.

H3: Köszönöm a válaszokat, immáron véglegesen. A viszont látásra.
BB: Viszont látásra.

Csirke, Glerikud